Intézménymutató:
Erdelyi Magyar Kozmûvelõdesi Egyesulet /EMKE/
1996. április folyamán
A Művelődés melléklete, a Könyvesház régen nem jelent meg, 1995 végén napvilágot látott egy összevont 1993-1994-es szám, majd - kihagyva az 1995. évet - 1996-ban megjelent az első száma. A Könyvesházat ezentúl Sepsiszentgyörgyön szerkeszti az EMKE Könyvtári Szakosztálya. Ebben a számban a megjelent könyvek listája szerepel, továbbá a Pallas-Akadémia Kiadót (Csíkszereda) Kozma Mária szerkesztő, a Trisedes Press Kiadót (Sepsiszentgyörgy) Gajzágó Márton igazgató mutatta be./Könyvesház (Sepsiszentgyörgy), VI. évf. 1. sz., április/
1998. november folyamán
Újraindult a Besztercei Híradó. 1991 májusában jelent meg az első száma, Jakab Mihály szerkesztésében, az RMDSZ lapjaként. 1993 februárjától 1997 augusztusáig Fazekas István szerkesztette, kiadója a Besztercei Művelődési Alapítvány volt. Másfél éves kényszerszünet után most újra jelentkezett a Besztercei Híradó, az EMKE helyi szervezetének kiadásában. /Besztercei Híradó (Beszterce), nov.- Harmadik sorozat 1 sz./
1990. június 23.
Jún. 23-án Kalotaszeg, Aranyosszék és Kolozsvár dalosai léptek fel a tordaszentlászlói kórustalálkozón. Az RMDSZ és a Közép-Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület /KEMKE/ rendezésében zajlott le a találkozó. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1990. június 29.
Májusban a Nyárád menti kórustalálkozón 14 magyar dalárda állt színpadra. Birtalan József marosvásárhelyi zeneszerző, a magyar kórusmozgalom lelkes pártfogója elmondta, hogy 14 év után volt utoljára kórustalálkozó a Nyárád mentén. Nagy Ferenc jobbágyfalvi zenetanár jelezte, hogy újraindítaná a rendezvényt, ezt helyesléssel fogadták. A kórustalálkozón jelen volt a szászcsávási kórus is. Szászcsáváson 150éve létezik kórus és jelenlegi is szinte minden lakos tagja a kórusnak. Birtalan József is indított kórust. Közzétett felhívására sokan jelentkeztek. Fejér Elemér marosvásárhelyi zenetanár februárban felhívásában javasolta az Erdélyi Magyar Dalosszövetség megalakítását. Úgy látja, hogy az újraalakítandó EMKE vállalhatná a szövetség vezetését. Fejér Elemér hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a kórusvezetők képzésére. /Máthé Éva: Újra az EMKÉ-ben? = Valóság (Bukarest), jún. 29./
1990. június 29.
Májusban a Nyárád menti kórustalálkozón 14 magyar dalárda állt színpadra. Birtalan József marosvásárhelyi zeneszerző, a magyar kórusmozgalom lelkes pártfogója elmondta, hogy 14 év után volt utoljára kórustalálkozó a Nyárád mentén. Nagy Ferenc jobbágyfalvi zenetanár jelezte, hogy újraindítaná a rendezvényt, ezt helyesléssel fogadták. A kórustalálkozón jelen volt a szászcsávási kórus is. Szászcsáváson 150éve létezik kórus és jelenlegi is szinte minden lakos tagja a kórusnak. Birtalan József is indított kórust. Közzétett felhívására sokan jelentkeztek. Fejér Elemér marosvásárhelyi zenetanár februárban felhívásában javasolta az Erdélyi Magyar Dalosszövetség megalakítását. Úgy látja, hogy az újraalakítandó EMKE vállalhatná a szövetség vezetését. Fejér Elemér hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a kórusvezetők képzésére. /Máthé Éva: Újra az EMKÉ-ben? = Valóság (Bukarest), jún. 29./
1990. október 24.
Az RMDSZ vízszintes építkezésű sejtrendszere: a szakmai érdekképviseleti szervek. Ezt a szerveződést az RMDSZ-re nehezedő feladathalmaz teszi szükségessé. Ez a szervezés a következő alapfunkciókat biztosíthatja: szervezési és dokumentációs; politikai /horizontális kapcsolat a Kisgazdapárttal, a Kereszténydemokrata Párttal, MISZSZ-szel stb./; gazdasági és kereskedelmi funkciókör /ipari munkásság, mezőgazdaság, kisipar, vállalkozók, kereskedelem, bank, pénzügyek/; tömegtájékoztatás /Romániai Magyar Újságírók Egyesülete/; kultúra /horizontális szerveződés: EMKE/; vallás /horizontális szerveződés: püspökségek/; tanügy, tudomány /horizontálisan: EMT, Bolyai Egyesület, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Zenetársaság, Iskola-bizottság/; környezet- és műemlékvédelem /horizontálisan: Erdélyi Kárpát Egyesület, Kelemen Lajos Társaság/; szociális és egészségügyi kérdések /horizontálisan: Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége/; nő- és családvédelem, ifjúsági kérdések /horizontálisan: a majdan megszervezendő nőmozgalom, cserkészek/; etikai; jogi funkciókör. /Sylvester Lajos: Vízszintes építkezésű sejtrendszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
1991. február 11.
Megalakult Szatmár megyében az EMKE megyei fiókja. Előzőleg már megszerveződött a közművelődési mozgalom, jelentős eredmények születtek a megyében, elég a Gellért Sándor szavalóversenyre, a "Hajnal akar lenni" népdalversenyre, a Kölcsey Kör, a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör, a Gyurits Antal Művelődési Kör, a Szent István Kör tevékenységére, a MADISZ-táncházra,a bábszínházra gondolni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
1991. február 12.
A Magyarok Világszövetsége Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését /dec. 11-12./. Nagy Béla RMDSZ-képviselő ismertette az éles vitákkal tarkított közgyűlés menetét. Az új vezetőség: Csoóri Sándor /elnök/, Kincses Előd /főtitkár/, Komlós Attila /ügyvezető elnök/, a 15 tagú vezetőségben Kincses Előd és Dávid Gyula képviselik a romániai magyarságot. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy ideiglenes vezetőségről van szó, a véglegest az 1992. augusztusi közgyűlésen választják meg. - Az RMDSZ még nem tagja a Magyarok Világszövetségének, egyes megyei RMDSZ-szervezetek viszont már beléptek. A Romániai Magyar Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Párt és az EMKE ugyancsak tagjai a szövetségnek. /Nem dől el a templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20, dec. 24./
1991. február 18.
Dec. 13-án kibővített választmányi ülést tartott a Csíki RMDSZ. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva, hogy az alkotmányreferendum bebizonyította a vidék magyarságának alapvető egységét. Az RMDSZ tagságának véleményét kikérik, ennek alapján döntenek, kiket jelölnek a helyhatósági választásokon. - Az EMKE kezdeményezésére Csíkszeredában Csíki Művészetpártoló és Hagyományápoló Társaság alakítanak. Csutak István képviselő hónapok óta nem találkozott sem a választmánnyal, sem választóival, a parlamenti ülésekről is sokat hiányzott. /Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./
1991. április 20.
Brassóban ápr. 20-án újjáalakult a magyar művelődési egyesületeket és társaságokat tömörítő Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Dávid Gyula, ügyvezető alelnök: Sylvester Lajos. Az EMKÉ-nek 14 szakosztálya van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23.; Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./
1991. április 20.
Brassóban ápr. 20-án újjáalakult a magyar művelődési egyesületeket és társaságokat tömörítő Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Dávid Gyula, ügyvezető alelnök: Sylvester Lajos. Az EMKÉ-nek 14 szakosztálya van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23.; Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./
1991. április 20.
Brassóban ápr. 20-án újjáalakult a magyar művelődési egyesületeket és társaságokat tömörítő Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Dávid Gyula, ügyvezető alelnök: Sylvester Lajos. Az EMKÉ-nek 14 szakosztálya van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23.; Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./
1991. május 7.
Román szenátorok /Ion Gavra például/ hevesen elítélték az egri tanácskozást, követelték a "románság elmagyarosítását" célzó EMKE betiltását, továbbá azt, hogy indítsanak pert Tőkés László ellen. A vádakat Nagy Béla és Domokos Géza szenátorok visszautasították. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1991. szeptember 20.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/, az EMKE és a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület összefogásából született meg Széchenyi István emlékének szentelt tudományos rendezvény: Kolozsváron, szept. 21-én, valamint Székelyudvarhelyen szept. 22-én több előadás hangzik el Széchenyiről. Az előadók: Fábián Ernő, Benkő Samu és Nagy György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1991. október 17.
Az EMKE október eleji tanácskozásán megalakult az EMKE Könyvtári Szakosztálya, élén Kiss Jenővel, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatójával. A szakosztály titkára Pillich Katalin, aki az EMKE jelenleg létező két könyvtárának egyikét, a kolozsvárit vezeti /a másik Nagyváradon van/. A szakosztály célja az, hogy kiépítse a magyar könyvtárhálózatot. A háború előtt az EMKE kétszázötven könyvtárral rendelkezett, ezek mind eltűntek, szétszóródtak. A szórvány könyvellátásának nagy jelentősége van. A jövőben létrehozandó könyvtárak a nyugati emigrációban bevált ún. Magyar Házzá fejleszthetőek, ahova újságot olvasni, ismerősökkel találkozni betérhetnek az emberek, ahol előadásokat rendezhetnek. /B. Kovács András: Lesz-e kettőből kétszázötven? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1991. október 24.
Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas néprajzkutató a csángómagyarok ügyéért végzett hat évtizedes néprajzkutató tevékenysége elismeréseként a köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette. /Magyar Nemzet, okt. 24./
1991. november 29.
Nov. 13-án munkamegbeszélésre jöttek össze az Erdélyi Református Egyházkerület szórványlelkészei, abból az alkalomból, hogy száz éve született a mezőségi szórványvilág fáradhatatlan apostola, Földes Károly /Méra, 1891. nov. 14.- 1968/ mezőújlaki lelkész. Lelkészként misszionáriusként szolgálta a szórványt Mezőújlak környékén. Megrázó füzetet adott ki Szórványmisszió címen /alcíme: Jajszó a pusztuló szórványokért/ 1934-ben. Több nyelvre lefordították, jöttek is segélyek, ő pedig építette a templomokat. 1940-ben fegyveresek űzték ki a faluból. Kolozsvárra ment és EMKE-megbízottként járta újra a szórványfalvakat. 1945 után bebörtönözték. - Nov. 14-én a lelkészek felkeresték Mezőújlakot, Földes Károly szolgálati helyét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1991. december 11.
Megalakult Szatmár megyében az EMKE megyei fiókja. Előzőleg már megszerveződött a közművelődési mozgalom, jelentős eredmények születtek a megyében, elég a Gellért Sándor szavalóversenyre, a "Hajnal akar lenni" népdalversenyre, a Kölcsey Kör, a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör, a Gyurits Antal Művelődési Kör, a Szent István Kör tevékenységére, a MADISZ-táncházra,a bábszínházra gondolni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
1991. december 12.
A Magyarok Világszövetsége Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését /dec. 11-12./. Nagy Béla RMDSZ-képviselő ismertette az éles vitákkal tarkított közgyűlés menetét. Az új vezetőség: Csoóri Sándor /elnök/, Kincses Előd /főtitkár/, Komlós Attila /ügyvezető elnök/, a 15 tagú vezetőségben Kincses Előd és Dávid Gyula képviselik a romániai magyarságot. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy ideiglenes vezetőségről van szó, a véglegest az 1992. augusztusi közgyűlésen választják meg. - Az RMDSZ még nem tagja a Magyarok Világszövetségének, egyes megyei RMDSZ-szervezetek viszont már beléptek. A Romániai Magyar Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Párt és az EMKE ugyancsak tagjai a szövetségnek. /Nem dől el a templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20, dec. 24./
1991. december 18.
Dec. 13-án kibővített választmányi ülést tartott a Csíki RMDSZ. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva, hogy az alkotmányreferendum bebizonyította a vidék magyarságának alapvető egységét. Az RMDSZ tagságának véleményét kikérik, ennek alapján döntenek, kiket jelölnek a helyhatósági választásokon. - Az EMKE kezdeményezésére Csíkszeredában Csíki Művészetpártoló és Hagyományápoló Társaság alakítanak. Csutak István képviselő hónapok óta nem találkozott sem a választmánnyal, sem választóival, a parlamenti ülésekről is sokat hiányzott. /Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./
1992. január 8.
Új magyar könyvtár nyílt Aradon, az RMDSZ-székházban, az EMKE égisze alatt. A megnyitón jelen voltak a békéscsabai és gyulai könyvtárak képviselői, adományuk hozzájárult a 3000 kötetes könyvtár létrejöttéhez. Farkas János könyvtáros ismertette a lelkes csapat munkáját. A megnyitón Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke beszámolt az országszerte folyó hasonló kezdeményezésekről, jelen volt Cziszter Kálmán, az aradi RMDSZ elnöke és Matekovits Mária, az EMKE helyi szervezetének elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
1992. február 11.
Idén három nagy évforduló vár a romániai magyarságra: Arany János születésének 175., Kőrösi Csoma Sándor halálának 150., az első állandó magyar színtársulat megalakulásának 200. évfordulója Kolozsvárott - sorolta Horváth Andor művelődésügyi államtitkár. Öröm tapasztalni, hogy az olyan nagy hagyományú közművelődési intézmények, mint az EME és az EMKE, pontos, jól kidolgozott tervekkel indulnak az 1992. évnek. A jelzett eseményekre odafigyel az egész magyar szellemi élet, ugyanúgy a budapesti Művelődési és Közoktatási Minisztérium, képviselői jelen lesznek az ünnepségeken. /Cseke Gábor: Beszélgetés Horváth Andor művelődésügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
1992. február 29.
Az RMDSZ vezető testülete, az Országos Elnökség és a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ febr. 28-29-én Nagyváradon ülésezett. Elhatározták, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát máj. 29-31-e között tartják, Brassóban. A megfelelő előkészítés érdekében létrehoztak egy program- és egy alapszabály-módosító bizottságot Béres András, illetve Kolumbán Gábor vezetésével. Az RMDSZ javasolja a népfőiskolai hálózat kialakítását, együttműködik az EMKÉ-vel, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel. Az Országos Elnökség elemezte a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulót érzékenyen érintette: a parlament diszkriminatív határozata a Hargita-Kovászna jelentés ügyében, Vacaru szenátor Tőkés László püspök, illetve az RMDSZ elleni gyalázkodó támadása és a román Külügyminisztérium magyarellenes uszításra alkalmas jegyzéke. Emiatt a választási harc több helyen etnikai harccá fajult. Ebben együttműködött a Románok Nemzeti Egységpártja és a kormányzó párt, a Nemzeti Megmentési Front. Az Országos Elnökség ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kétmilliós romániai magyar kisebbség több mint ezer éve él ezen a tájon és meghatározó tényezője az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének. Az EBEÉ 1990. jún. 20-án elfogadott okmánya szerint a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásuk, illetve azonos kultúrájuk vagy vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn. Az Országos Elnökség felkéri a magyar kormányt, hogy támogassa azokat a román állampolgárságú magyar diákokat, akik tanulmányaik befejezése után visszatérnek szülőföldjükre. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1992. április 10.
Nagybányán, a MADISZ székházában megbeszélést tartott az EMKE helyi szervezete a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület legsürgetőbb feladatairól. A gyűlésen jelen voltak a Katolikus Nőegylet, a Református Nőszövetség, a Református Énekkar, az RMDSZ és a MADISZ képviselői is. Intézőbizottságot alakítottak, elnöke Dávid Lajos, alelnök Farkas Zoltán lett. A megjelentek egyetértettek abban, hogy az egyesület választmányában nemcsak Nagybánya, hanem a megye Gutinon inneni területének közművelődési egyesülete is képviseltesse magát. Az egyesület választmánya nem felügyelő szerv akar lenni, hanem biztosítani akarja az információáramlást, segíteni akar a szervezésben. Javaslatok hangzottak el az egykori Enciklopédia Kör előadásainak újraindításáról, író-olvasó találkozók, kiállítások szervezéséről, szavalóversenyek kiírásáról, kórustalálkozókról. Időszerű lesz egy Nagybánya és környéke monográfia megírása is. /Dávid Lajos: A közművelődés jegyében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 10./
1992. április 24.
Gyergyószentmiklóson háromnapos találkozót szervezett /ápr. 24-26./ a Gyergyói Népfőiskolai Társaság, az EMKE és a budapesti Magyar Népfőiskolai Társaság. A tanácskozáson a szervezők létrehozták az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. /Az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoport nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 1./
1992. május 26.
Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében, az EMKE újraindulása óta első ízben, máj. 26-án kiosztották az EMKE művelődési díjait. A kórusmozgalomban elért kiemelkedő eredményeiért Nagy István-díjat kapott a Vox Humana /Sepsiszentgyörgy/ együttes és karnagya, Szilágyi Zsolt. A tánckultúra ápolásáért Éghy Gyssa-díjjal tüntették ki a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ Bogáncs együttesét és vezetőjét, Tolna Éva tanárnőt. A nem hivatásos színjátszó mozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért Bálint Ferencet és Vitális Ferencet Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták. Szolnay Sándor-díjas lett Zöld Lajos nyugalmazott újságíró, a gyergyószárhegyi festőtábor vezetője. Orbán Irénnek a népművészeti hagyományok ápolása terén végzett tevékenységéért a Vámszer Géza-díjat adományozták. Haszman Pál és József /Alsócsernáton/ a honismereti és múzeumi munka terén elér kiemelkedő eredményeiért Bányai János-díjban részesült. A Monoki István-díjat Tavaszi Hajnal kapta a könyvtárügy terén végzett munkájáért. Az újságírásban kifejtett önfeláldozó munkája post mortem elismeréseként Tőke Csabának a Spectator-díjat ítélték oda. Poór Lili-, illetve Kovács György-díjat kapott Orosz Lujza és Lohinszky Lóránd színművész., Kemény János-díjat Tompa Gábor rendező. A Janovics Jenő-díjat a tévé magyar nyelvű adásának Ébresztő műsora, valamint a Kolozsvári Rádió magyar adása munkaközössége kapta. Bánffy Miklós-díjjal jutalmazták Deák Barnát és Deák M, Ritát színpadi képzőművészeti tevékenységükért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1992. június 8.
Székelykeresztúron felavatták a Petőfi-szobrot, ez is Márkos Albert alkotása, mint a város főterén 1973-ban felállított Petőfi szobor. Június 8-án Dávid Gyula, az EMKE elnöke mondott avató beszédet. Ez a szobor 45 éve készült el, azóta város múzeumában állt, most a város Petőfi Sándor Általános Iskolájának előterében kapott helyet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1992. július 1.
Az RMDSZ Temes megyei szervezete memorandumban kérte a polgármesteri hivatalt, hogy biztosítsanak székházat az RMDSZ számára. Az RMDSZ mellett székházra volna szüksége a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, továbbá az EMKE, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság és a Pro Kultúra Társaság helyi szervezeteinek. /Temesvári Rádió magyar adása, júl. 1./
1992. július 2.
Az RMDSZ Temes megyei szervezete még mindig székház nélkül működik, holott székházra lenne szüksége még a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, a Franyó Zoltán Kulturális Alapítványnak, továbbá több magyar országos szervezet helyi fiókjának /EMKE, Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság stb./. Temes megyében valamennyi jelentős pártnak van székháza. /Temesvári Új Szó (Temesvár), júl. 2./
1992. július 5.
Az RMDSZ Országos Elnöksége, a tagszervezetek elnökei és az RMDSZ parlamenti frakciója júl. 4-5-én közös tanácskozást tartott Hargitafürdőn. A kiadott Közlemény szerint elhatározták, hogy az RMDSZ saját jelöltjeivel indul a választáson, elnökjelöltként pedig a Demokratikus Konvenció jelöltjét támogatják. Az Elnökség felkérésére a Magyarok Világszövetségében az EMKE képviseli a romániai magyarságot. - "Az erdélyi magyar iskolákért!" címmel külön felhívást tesznek közzé. A résztvevők mély együttérzéssel vették tudomásul Kádár Attila éhségsztrájkkal kifejezett tiltakozását a Kolozsvár magyar lakosságát és a Brassai Sámuel Líceumot ért jogtalanságokért, és felkérték arra, hogy megromlott egészségi állapotára való tekintettel hagyja abba az éhségsztrájkot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
